Köszönöm a komikat: Wiwi, SweetCandy, Krisztiikee
----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kimentem vissza Tomihoz a konyhába. Furcsa volt. Ugyanúgy ült ahogy ott hagytam egy órával ezelőtt. Kezdett a boldogsága nagyon eluralkodni rajta.
-Hé, minden okés?-kérdeztem mikor megütöttem kicsit, mert hiába lóbáltam a kezemet a szeme előtt, még csak nem is pislogott tőle.
-Persze, csak gondolkoztam.
-Azt látom. Szabad tudnom, hogy min vagy kin?-rám nézett elég furán és én csak feltartottam a kezem jelezve, hogy nem faggatom tovább, de idegesít, hogy mi van vele.
Elmosogattam, ő pedig be ment a szobába. Mikor végeztem követtem. Tudni akartam mit csinál, de ő aludt. Így hagytam. Megnéztem a telefonját, hogy találok-e benne valami fura telefonszámot, vagy sms-t. Találtam is. De a telefon azonnal kiesett a kezemből. Persze erre ő felébredt.
-Mit csinálsz?-azonnal felvette a telefonját a földről, én pedig kiakartam menni a szobából, de megfogta a csuklóm és visszahúzott ami nem is kicsit fájt.-Miért nézted meg?
-Mert tudni akartam mi van veled!-furcsán nézett rám. Láttam a szemében most a haragot, de ahhoz képest jól tartotta magát, mert nem emelte fel a hangját.
-Ha akarom majd elmondom. Egyébként ma elakartam..-pont csengettek. Tudtam, hogy ki az.
-Ez biztos Wiwi lesz, menj nyisd ki az ajtót!
Bejött Wiwi, köszöntünk egymásnak, majd leültünk mind a hárman.
-Na mi ez a nagy boldogság?-kezdtem a kérdést azonnal. Ő felém fordult, rám nézett, majd fentebb ült az ágyon.
-Hát tudod...Miki és szakítottunk..-félbe szakítottam.
-És te ennek örülsz?-kicsit talán felemeltem a hangom.
-Hallgass végig! Megtaláltam azt akit én kerestem, csak eddig nem jöttem rá. És Miki is talált más valakit magának..-ez picit meglepett, mert ez túl gyors volt.-Miki előbb tudta azt amit én nem. Tudta, hogy más valakihez jobban vonzódom.
-De miért pont Tomi?-meglepett volt, és azonnal ránézett Tomira.
-Elolvasta az sms-t a telefonomba, amikor elaludtam.
-Nem gondolod Sandy, hogy túlságosan is félted Tomit, holott ő neked csak az apád?!
-Ezt, hogy érted?
-Úgy, hogy kezdem azt hinni, hogy te is szereted.
-Bolond vagy! Csak tudom a szerelmi életét. De mindegy, te ezt úgysem értheted. Csak mondok valamit! Vigyázz rá!
-Jól van, az meg lesz..-felállt Wiwi, odament Tomihoz és megcsókoltál egymást. Kicsit olyan volt, mintha tőlem kértek volna engedélyt arra, hogy együtt legyenek.
Végülis a boldogság most mind a kettőjük szeméből sugárzott csak kicsit furcsa volt őket együtt látnom. De valahol örültem, hogy mind a ketten boldogok, és rájöttem, hogy nem szakíthatom szét őket csak mert féltem mind a kettőjüket a csalódástól. Most tudtam, hogy itt nekik kell dönteni...
)mééééég:)
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.
na ez baromira meglepett :) De nagyon jó lett... már alig várom a kövi részeket is :D