28.rész-Ugye nem csak sajnálat?

2010. júl. 29. 21:12 - írta rockstar20

Hoztam még egy részt...hiszen van ihletem és AFC-t hallgatva könnyebb is.:) Nem tudom legközelebb mikor lesz rész, de próbálok nem nagyon összeroskadni.:$
Köszönöm a kommenteket Nincinek és xXx SweetCandy xXx-nek.:)

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Amikor felébredtem Tomi volt mellettem. Kinyitottam a szemem és éreztem a kezét ahogyan az enyémet fogja. Elhúztam a kezem. Nem tudtam miért, csak azt, hogy a reakcióm reflex szerű volt, nem tudtam mit teszek.

-Végre!! Jól vagy, Kislány?-kérdezte miközben közelebb hajolt és meg simogatta az arcom. A szemébe néztem, de nem tudtam belőle kiolvasni semmit, csak a megbánást.

-Igen...-felakartam ülni, de ő visszatolt a két vállamnál fogva.-Sokkal jobban vagyok, engedj felülni...-hiába az akaratom, nem engedte.

-Nem...nem hagyom hogy bajod essen, úgyhogy fekve maradsz...-a fülembe csengtek a szavai:"nem hagyom, hogy bajod essen".

-De miattad vagyok most itt!!-kiabáltam, és ahogy kimondtam egyből megbántam. Nem érdemelte meg. Csak kifordultam magamból. Felakartam ülni, látni akartam a többieket és tovább akartam élni, testőr nélkül, az életemet. Semmi másra nem vágytam.

-Igazad van!! Ne haragudj rám! Csak...féltem, hogy elveszítelek...-az igazság hangja szólt belőle. Tudtam, mikor hazudik és az nem most volt.

-Ezt csak azért mondod, mert megsajnáltál!!-nem fogtam fel a gondolat járásom. Nem gondolkoztam, csak mondtam ami jött. Ezen változtatnom kellett, különben újra megsértettem volna és azt nem akartam.

-Nem...Sandy, szeretlek, mint a kislányomat!! Bocsáss meg nekem, kérlek!-megfogta a két kezem és reménykedve nézett rám. Nem tudtam, hogy most mit tegyek.

-Neked ezt is!! Szeretlek apa!!-kimondtam, felültem és átöleltem, de valaki az egészet hallotta Tomi háta mögül csak mi nem vettük észre. Mikor felnéztem megrémültem és elengedtem Tomit, ő pedig úgy fordult hirtelen hátra, mint a "Miért hazudom"c. klipjük 1:26 másodpercében, csak épp ülve...